Már Görögországnak is a hitelezők fizetnek, hogy hitelt adhassanak
2019. október 11. 15:03
A 2008-as válság után Görögország a magyar úttal ellentétes megszorító politikát választotta, ez is hozzájárult, hogy az ország 2012-re csődbe jusson. Néhány évig továbbra is nemzetközi szervezetektől származott a finanszírozás, októbertől viszont már a piaci hitelezők fizetnek, hogy hitelezhessék Görögországot.
2019. október 11. 15:03
4 p
0
0
32
Mentés
Fizetnek a befektetők, hogy kölcsön adhassanak
Görögország először bocsátott ki negatív kamatozású kötvényt – a 487,5 millió euró összértékű, 13 hetes papírok hozama mínusz 0,02 százalék volt, így a befektetők Athénnak fizetnek azért a kiváltságért, hogy kölcsönt adhassanak. Ezzel Görögország csatlakozik Írországhoz, Olaszországhoz és Spanyolországhoz, nem is beszélve gyakorlatilag az euróövezet összes fontosabb államáról, amelyeknek előnyére válik az EKB monetáris politikája és a globális recessziótól való félelem.
Görögország kétszer ment csődbe, most mégis kiváló feltételekkel jut pénzhez. A negatív hozamok persze a megtakarítóknak, a nyugdíjalapoknak és a biztosítóknak már rosszabb hírt jelentenek.
Annyira nem reményteli a helyzet
A görög kormány eközben 2020-ra csupán 2,8 százalékos növekedést jósol, a gazdaság valójában pedig nincs túl jó helyzetben. Elemzők szerint semmi sem indokolja a kötvénypiaci folyamatokat, pontosabban a világ legnagyobb kötvénypiaci buborékát fújja a válságtól tartó Európai Központi Bank, miközben valójában válság nincs, a német politika pedig gazdasági karcolásokra kínál morfiumos kezelést.
Ha a befektetők hajlandóak ma száz eurót adni egy országnak, hogy holnap 99-et kapjanak vissza, az azt jelenti, hogy szerintük még ez is megéri, azaz gyakorlatilag deflációra vagy a többi eszköz árának komolyabb csökkenésére számítanak, ami nem biztató jel.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Lengyelországban nincs szuverenitásvédelmi hivatal, nincsenek helyi Lánczi Tamások, akik most már titkosszolgálati jelentésekkel felvértezve vegzálhatnának különféle, nekik nem tetsző szervezeteket.
Érthetetlenek ezek a befektetők:
Arany árfolyam kg/forint év eleje, éves hozam
2007. 3951582,03
2008. 5152420,77 30,39%
2009. 5610531,62 8,89%
2010. 6763539,05 20,55%
2011. 8582663,34 26,90%
2012. 12932796,95 50,69%
2013. 11942077,16 -7,66%
2014. 9201716,00 -22,95%
2015. 10397073,04 12,99%
2016. 10288033,43 -1,05%
2017. 10870568,09 5,66%
2018. 10784127,19 -0,80%
2019. 11562094,56 7,21%
MOST 14337419,72 24,00%
Összes hozam: 2007-máig 262,83%
Átlagos éves hozam évenként: 11,91%
Átlagos éves hozam kamatos kamattal: 20,22%
Közel-távol sem létezik olyan állampapír sem bank, amelyik ennyi kamatot fizetne.
Hogy létezzenek olyan emberek, akik azért fizetnek a politikusoknak, hogy kölcsön adhassák az államnak a pénzüket! Hihetetlen.
Az adatokból kiszámolható a valós infláció is, a mai forint már fele annyit sem ér, mint a 2010-es és így könnyű bérszáguldani. Nem a bérek emelkednek, hanem a pénz értéktelenedik el.
Ezek kamu adatok. Csaxólok. A fű alatti görög turizmus az 100%ban az övék, az itt legyártott Mercedesekből meg legfeljebb a munkabér a miénk. Úgyhogy a valódi görög GDPt nyugodtan mexorozhatod másféllel, a magyart meg eloszthatod kettővel. Így már érthető, hogy miért kapnak még mindig 2x annyi fizetést.